Athe Sam- Roma Összművészeti Fesztivál!
Itt Vagyunk! - Roma Összművészeti Fesztivál
2008. június 02-08. - Gödör Klub
A Gödör Klub idén is megrendezi az „Athe Sam – Itt vagyunk!” Roma Összművészeti fesztivált. Változatlan célkitűzésünk, hogy ennek a sokszínű, szinte minden művészeti ágban jelentős értékeket létrehozó kultúrának minél több arcát megmutassuk. A Gödör Klub, amely egyszerre civil agora és kortárs kulturális központ, ezzel a fesztivállal szeretne hozzájárulni a párbeszédhez, egymás megismeréséhez, elfogadásához. Tavalyi fesztiválunk szép sikerrel zárult, az egy hét alatt több mint tizenötezer nézője volt a rendezvénynek és békében, felemelt fejjel, hangos szó nélkül, szeretetben ünnepelhette minden fesztivállátogató ennek a kultúrának a nagyszerű eredményeit. Azt szeretnénk, ha idén is változatlan szellemben, nyitottan, békében, de még színesebb programmal fogadhatnánk az érdeklőket. A fesztivál egy hete alatt minden program díjmentesen látogatható, hogy anyagi erejétől függetlenül minden érdeklődő részt tudjon venni a rendezvényeken.
A II. Athe Sam! Roma Összművészeti Fesztivál a világhírű 100 Tagú Cigányzenekar koncertjével indul, hogy a belváros szívében bárki meghallgathassa ezt az egyedülálló formációt. A teraszon minden nap autentikus cigány tánctanítás és táncház várja a vendégeket. Az ideiglenesen megnyitott nagyterem lesz a színhelye a képzőművészeti kiállításoknak és filmvetítéseknek. A kiállítótér egy részében fotókiállítás nyílik a Chachipe nemzetközi pályázat anyagából. A Roma Évtized Program jegyében a Nyílt Társadalom Intézet (OSI) és az OSA Archivum 2007 közepén nemzetközi digitális fotópályázatot hirdetett Chachipe címmel, a Chachipe szó igazságot, valóságot jelent cigány nyelven. A beérkező munkákból állt össze a kiállítás anyaga. A „Máskép(p)” című tárlaton a cigány képzőművészet új irányzataiból kaphatunk ízelítőt öt kortárs alkotó művein keresztül.. Szintén a nagyteremben lesznek délután a filmvetítések. A programban szerepelnek nagyjátékfilmek (Nyócker, Boldog újélet, Nincs kegyelem), dokumentumfilmek, válogatás televíziós alkotásokból. Idén is sor kerül különböző témákat körüljáró kerekasztal beszélgetésekre. Szó lesz irodalomról, filmről, hiedelemvilágról, a magyarországi roma kultúráról általában, végül úgy érezzük, hogy (a mostani, aggasztóan gyorsan romló helyzet miatt) egy napot a rasszizmus kérdésének kell szentelnünk. Meghívottaink országos elismertségnek örvendő művészek, alkotók, kutatók és szakértők lesznek. A színházi előadások terén is jóval gazdagabb kínálattal büszkélkedhet a fesztivál. A négy színházi darab mellett a hétvégén gyermekszínházak is szórakoztatják az ifjabb közönséget. A színházteremben látható a Duende Társulat előadásában Schwajda György: Himnusz című tragikomédiája, aminek főszerepét Jónás Judit, Domján Edit Díjas színésznő játssza. A Reneszánsz Roma Műhely: Szidike lakodalma című zenés vígjátékát mutatja be két felvonásban, zenéjét a nagyszerű Szakcsi Lakatos Béla szerezte. A Romano Teátro: Átok és Szerelem című darabja egyszabadlelkű fiatal roma fiú életét mutatja be. A mesét mondó szájából halljuk a történetet, ami megelevenedik a színpadon. A Független színház: Ad de Bont: Mirad, egy fiú Boszniából című darabja ugyan nem roma témát boncolgat, de a kisebbségi életérzésről, toleranciáról, elfogadásról – és annak hiányáról – szól. A Vitéz Csulánó zenés mesejáték a távoli keletre repít el minket, ahonnan a legenda szerint a cigány nép, mint őshazából elindult, hogy szerencsét próbáljon a világba. A másik gyerekdarabbal a Karaván Műhely lép fel: A kisfiú és az oroszlánok, amely egy Lázár Ervin mese feldolgozása. Az idei fesztiválra több tánccsoport is érkezik, Sátoraljaújhelyről, a KhamoroTáncegyüttes és Barsi Laura közös tánca. A klub, amely a kezdetektől a kortárs élőzene fóruma kívánt lenni, a délutáni, koraesti programok után a zenének szánja a főszerepet, idén is változatos, sokszínű programot állítva össze. A legfontosabb változás, hogy az
idei fesztiválra ismert, jelentős külföldi vendégzenekarok fogadták el meghívásunkat. Remélhető, hogy a koncerteken valódi körképet kapunk a legfontosabb európai roma zenei irányzatokról. Külföldről érkező fellépőink: Negrita y Suono Franciaországból, Martin Lubenov Band Bulgáriából, Aire Gitano Spanyolországból, Kal Szerbiából, Terne Chave Csehországból és Dj Tagada Franciaországból. A másik újdonság, hogy az idei programban szerepelnek a magyar pop-rock előadók, és cigány folkzenekarok erre az alkalomra létrehozott különleges fúziói. A Karaván Família és Heaven Street Seven közösen
koncertezik, a Romano Dromhoz a KisTehén Tánczenekar érkezik vendégségbe, a Szilvási Gypsy Folk Band Víg Mihállyal (Balaton), és Bérczesi Róberttel (hiperkarma) zenélnek együtt. Különlegesség az „Athe Sam – Roma Zenekarvezetők Együttzenélése”, amelyet a tavalyi fesztivál alkalmából hívtak életre a zenészek. A folklórzene világából érkezik a Parno Graszt, a Ternipe, a Khamoro, idén először látjuk vendégül a Kanizsa Csillagai, és a Nomada zenekarokat. A dzsesszt többek között Egri János Group, Balázs Elemér Group képviselik. Fellép a rendkívüli népszerűségnek örvendő, és egyedi hangzásáról híres Mitsoura zenekar. A „Like a Gipsy Rap Show”-ban fellépnek a hip-hop hazai reprezentánsai – West Cost , Bilako, Kicsi Nyúl, G Point, Fekete Angyalok, Fekete Vonat, vagy éppen a Csillag Születik sztárjai közül a roma identitásukat vállaló Amaro Khelyipo, Mursa Mercédesz, Toldy Anna, Rupa Ramona, Rontó Kitty, és Toldy Viktória. A hajnalig tartó együttlétet minden nap roma és roma zenéket játszó lemezlovasok műsorával zárjuk. A fesztivál nem jöhetett volna létre, ha Csík Juci, Kovács Antal, Szilvási István külső, roma munkatársaink áldozatos
munkájukkal és szakértelmükkel nem járulnak hozzá a fesztivál megszervezéséhez.
Azt reméljük, hogy ebből a változatos, és szerteágazó kulturális programkínálatból a II. Athe Sam Roma Összművészeti Fesztiválon minden látogató megtalálja a neki kedves és tetsző programot. Bízunk benne, hogy ez a fesztivál is a tavalyihoz hasonló sikerrel zárul, bizonyítva, hogy az odafigyelés, a nyitottság, egymás megismerése mindennél jobban oldja a hétköznapjainkat egyre fenyegetőbben romboló előítéletességet.